Friss + díj

Sziasztok!

Frissel kapcsolatban annyit, hogy íródik, és már majdnem kész vagyok vele. Amint megvan fel is teszem nektek. Ebben a melegben az agyam nem úgy működik, ahogy én szeretném :DDD

A másik, amit meg szeretnék osztani veletek, az egy díj, amit most kaptam. Általában olyan díjat kaptam eddig, ami láncreakcióként elindult egyik blogról a másikra. Ezeknek is nagyon örültem, de időm nem volt kitenni. Tudom, lusta szemét dög vagyok :DDD De ez a mostani nagyon meglepet, mert még ilyen díjat nem kaptam.

Íme a díj:

 

És a szabályok hozzá:

1. Elfogadja a díjat, aki kapja és megköszöni –hisz, mind etikusak vagyunk :D
2. Közzéteszi a blogján és büszke arra, hogy nem csak egyféleképpen tudunk szerelmesek lenni :)
3. Leírja, hogy számára milyen volt/van az első nagy szerelem - amire sokan mondják, hogy plátói, de ez nem igaz!
4. Tovább adhatja olyanoknak, akik szerinte tudják, mit jelent az a szerelmes történet, ahol nem csak dúl a láw :)

Akkor lássuk:

1. Köszönöm ezt a díjat Rímeának ( http://blogdijak.blogspot.com/ ), ez egy különleges díj a számomra. :DDD
2. Azt hiszem ez megtörtént :DDD
3. Számomra milyen volt az első szerelem? Lássuk csak. Megpróbálom pár mondatban leírni: Azt hiszem 11 éves lehettem és nyár volt. Az a srác nagyon tetszett nekem, és mindenáron őt akartam férjemnek és játszani vele. De ez nem jött össze, mert mindig a bátyámmal lógott, és én csak egy kis taknyos voltam a számára. Fő az, hogy kerek 10nappal volt csak idősebb nálam :DDD Mikor véget ért a nyár, és mivel Ő csak nyaralni volt az apukájánál, így a nagy szerelemtől is el kellett búcsúznom, ami nem teljesült be. Teltek-múltak az évek és eltelt négy hosszú év, mikor újratalálkoztunk és újra megdobogtatta a szívemet. Egy hosszú hétvégét töltött az apukájánál. Most már nem csak a bátyámmal foglalkozott :DDD Elkísért az edzésre és egymás mellett sétáltunk, miközben átkarolta a derekamat, én meg a fellegekben éreztem magam. De ahogy jött úgy el is ment, és újra beteljesületlen maradt ez a szerelem. Telt- múlt az idő és újra eltelt négy év :DDD és újra találkoztunk. A bátyámhoz jött, de aztán mégis velem töltötte az egész estét az egyik helyi presszóban. Ezen az estén nagyon sokat beszélgettünk, és végre fény derült az igazságra, hogy nem csak én éreztem így, hanem ő is. Mikor hazakísért, még beszélgettünk a kapuban, a lámpa fénye alatt. Ennek a szép estének az lett a vége, hogy beteljesült plátói szerelmünk, és elcsattant az első csók. Mindketten a lebegtünk a boldogságtól. De sajnos az élet közbeszólt. Ahogy minden kapcsolatban úgy a miénkben is felmerültek némi gondok, amik megmérgezték a kapcsolatunkat. Napokig sírtam miután szakítottunk. De az idő minden sebet begyógyít, így ezt is. Az idő elteltével újra rám talált a szerelem, férjhez mentem, gyereket szültem, és elváltam. Az első nagy szerelmemről pedig a szakítás óta, ami 5 éve történt, nem hallottam semmit, egészen addig a napig, mikor beadtam a válókeresetet. Aznap írt nekem facebookon, és aztán chateltünk is. És ennek az lett a vége, hogy 5 órán keresztül beszélgettünk skypon. Nagyon jó volt újra hallani a hangját, és látni őt. Szóba került a szakításunk is, hogy mennyire megbánta, hogy nem volt kitartóbb annakidején. Végül mindketten bevallottuk a másiknak, hogy zavarban vagyunk beszélgetés közben, és mindkettőnknek a szíve a torkunkban dobog. És most itt ülök, ezt írom, és közben rá gondolok, hogy most mit érzek iránta. De be kell vallanom, még magamnak is, hogy ez már nem szerelem, ez annál sokkalta másabb érzés. Fontos a számomra, nagyon is. Valami különleges kapcsolat van köztünk, amit nem tudok megmagyarázni. Talán Ő az én lelkitársam. Mindig akkor bukkan fel az életemben, mikor sorsdöntő lépésre kell elszánnom magam. Ennyi lenne, kicsit hosszúra sikerült :DDD
4. Hogy kinek küldeném ezt a történetet? Az első aki eszembe jut az Henrieme (http://titkokremnyeklmok.blogspot.com/), nagyon tetszik a története. Ebben a szerelmi történetben a leghétköznapibb gondokat írja le, amik egy kapcsolatban megtörténhetnek. Vannak benne, nagyon szomorú történések, de nagyon sokat is lehet nevetni rajta. Szerintem ez a történet megérdemli ezt a díjat.

Küldeném még:

Vikynek (http://szeretettesszerelem.blogspot.com/) mert, ő tudja milyen szerelmesnek lenni, és végül nagyot csalódni az emberben.

Hennának (http://haazthiszedmarnincsremeny.blogspot.com/), mert a történetei egytől egyig tele vannak szenvedéllyel, szomorúsággal, fájdalommal.

Kstevnek (http://mrtallandsexys-story.blogspot.com/ ), mert történetének főszereplőnője tele van nagyon sok elfojtott érzelemmel, fájdalommal.

És végül Giginek (http://gigi-stories.blogspot.com/), mert novelláiban leírja, hogy az embernek nagyon sokat kell küzdenie az életben, de megéri, mert eléri a célját.

Azt hiszem, ennyi lenne. Még egyszer köszönöm a díjat.

Pusszancs

Szusi